Újabb csomag a válság ellen (Új Szó)
Opatrenia súčasnej vlády neprispevú k znižovaniunegatívnych efektov finančnej krízy na Slovensko. Napriek tomu, viniť súčasnú
vládu za predpokladaný prudký medziročný pokles hospodárskeho rastu by bolo
nespravodlivé, keďže za ním stoja externé faktory, ktoré vláda nemohla
ovplyvniť, povedal pre Új Szó dňa 17.12. 2008 Juraj Karpiš z INESS.
Megfelelő a kormány novemberben elfogadott válságkezelő
csomagja, tartalmában ugyanis megegyezik a múlt heti uniós csúcson elfogadott
intézkedésekkel. Ennek ellenére újabb 11 intézkedést akar a válsággal
kapcsolatban elfogadni a kabinet. Az ellenzék szerint a kormány eddigi lépései
elhibázottak, ezt bizonyítja szerintük, hogy a gazdasági fejlődés üteme két év
alatt 6 százalékpontnyit esik vissza.
Robert Fico kedden újra egyeztetésre hívta a munkaadók és a
munkavállalók szervezeteit, és tájékoztatta őket az EU múlt heti
csúcstalálkozóján elfogadott gazdaságélénkítő tervről. Bejelentette, hogy ezzel
összhangban újabb 11 intézkedésből álló csomagot fogad el ma a kabinet. „Az
intézkedésekkel egyetértenek a szociális partnerek is“ - jelentette ki.
Szerinte 2009 lesz a legnehezebb év, de Szlovákiának jó kiindulási alapja van,
hogy átvészelje a válságot.
Mikuláš Dzurinda szerint azonban a kormány rossz
hozzáállását bizonyítja, hogy számokban kifejezve Szlovákiában lesz a
legnagyobb a gazdaság fejlődési ütemének visszaesése: a 2007-es 10%-ról 4,6 alá
süllyed. „Ilyen visszaesést még nem ért meg az ország: mínusz3% ebben, és újabb
3 a következő évben“ - osztályozta a kormány tevékenységét a volt
miniszterelnök. Igaz, a 4,6%-os fejlődés is a legmagasabbnak számítana az
unióban. Alapvetően az ellenzékkel értenek egyet a gazdasági elemzők is. Juraj Karpiš szerint az eddig elfogadott
„csomagok“ nem segítik a válság mérséklését. „A novemberi csomag nem más, mint
a korábbi, a válsággal össze nem függő tervek összesítése, és nem segíti a
válság hatásainak leküzdését“ - mondta lapunknak az Iness gazdaságkutató
intézet elemzője. Szerinte inkább negatív hatásai lesznek, mivel nagyobb állami
beruházásokkal számol. „Ezek az intézkedések növelhetik az állami költségvetés
hiányát“ - véli az elemző. Nem ért egyet azzal sem, hogy a kormány a
kölcsönfolyósítás szabályainak enyhítésére akarja rávenni a bankokat. „A bankok
tudják legjobban, kinek adhatnak kölcsönt, és kinek nem, a politikai nyomásra
kezdődő hitelkibocsátásnak negatív hatásai lehetnek“ - véli Karpiš. Ha az állam
garanciát vállal a rossz hitelekért, az újra csak a költségvetési hiányt fogja
növelni. A gazdasági visszaesést azonban nem írja teljes mértékben a kormány
számlájára. „Ez a csökkenés feltételezhetően bekövetkezne akkor is, ha más
kormány lenne, mivel a válságot a külföldi piacok felvevőképességének
visszaesése okozza.“ A kormánynak teljesen másként kellene reagálnia.
„Elsősorban vállalkozóbarát intézkedéseket kellene hozni, csökkenteni a rájuk
nehezedő adminisztratív terheket, járulékcsökkentést végrehajtani, rugalmasabbá
tenni a munkaerőpiacot“ - mondta Karpiš. (lpj, s)