K návrhom ohľadom
otvorenia II. piliera dôchodkového sporenia sa pre Új Szó vyjadril dňa 23.10.
2008 Radovan Ďurana z INESS. Podľa neho by sa nemal otvárať vôbec, pretože bol
zavedený kvôli neudržateľnosti I. piliera z dôvodu starnutia populácie, a na to finančná kríza nemá nijaký vplyv.
Pozsony. A szlovákiai nyugdíjpénztárak is érzékelik a
pénzügyi világválságot. A napokban először csökkent nominális értéke alá az
egyik alap – az Aegon nyugdíjpénztár progresszív alapja – vagyonának értéke.
Robert Fico kormányfő megkongatta a vészharangot, kijelentette, hogy a
nyugdíjpénztárak ügyfeleinek nyugdíja veszélyben van. Elemzők szerint a helyzet
korántsem ilyen komoly, de elismerik, hogy a válság a közeljövőben továbbra is
az alapok értékének csökkenését okozza. Radovan Ďurana, az INESS elemzője
szerint ez természetese folyamat. „Ahogyan ez a csökkenés bekövetkezett, úgy
várható, hogy amint emelkedni kezdenek a tőzsdeindexek, jön a növekedés, mely
törli a jelenlegi veszteséget” – mondta lapunknak Ďurana. A legsebezhetőbbek
továbbra is a progresszív alapok, melyek vagyonuk nagy részét részvényekben
tartották. Ezek hozama azonban még tavaly is pozitív volt, átlagosan 3,65
százalék, de a többi alaphoz képest enyhén alacsonyabb. A Nyugdíjpénztárak
Szövetsége (ADSS) szerint már ez is a válság eredménye volt, ezzel magyarázzák
azt is, hogy felesleges újra megnyitni a második pillért. „A válság már
2007-ben is, de főleg 2008 első felében már érzékelhető volt, vagyis az, aki
emiatt akarta elhagyni a második pillért, megtehette” – véli Peter Socha, az
ADSS elnöke. Az alapok megalakulása után, 2005-ben és 2006-ban fordított
értéknövekedést figyelhettünk meg, a legmagasabb hozamot éppen a most rosszul
teljesítő progresszív alapok biztosították. Ezeknek az alapoknak van ma is a
legtöbb ügyfelük, az emberek egyelőre nem igyekeznek biztonságosabb
befektetések irányába. Ďurana szerint azonban más országok tapasztalatai azt
mutatják, hogy a nyugdíjrendszer képes lesz megbirkózni a válsággal. „A valóban
hosszú távú takarékosság, 20-30 év esetében a tőkefedezeti elven működő
rendszer képes kipótolni a rövid távú értékvesztéseket” – mondta Ďurana. A
takarékosság ugyanis folyamatos, vagyis a ma befizetett nyugdíjjárulékra nem
vonatkozik a korábbi időszakban kimutatott értékvesztés. „A ma befizetett
összeg értéke nem csökken annyival, mint a már korábban befizetett összegek” –
magyarázta Ďurana. A kormány nem tartja kizártnak, hogy szuperkonzervatív alap
létrehozására kötelezi a pénztárakat, és egyben azt is előírja számukra, hogy
ez az alap mindenkor biztosítsa legalább a befizetett összeget. Az ADSS nem
zárkózik el ettől, de feleslegesnek tartja. „A szuperkonzervatív alap ugyan
nagyon biztonságos lesz, de egyben nagyon alacsony hozamot fog biztosítani” –
magyarázta Socha. A biztonságnak ugyanis ára van, ez az alacsonyabb hozamban
mutatkozik meg. Az ügyfelek viselkedése azonban egyelőre nem utal arra, hogy a
válság következtében a biztonságosabb befektetéseket részesítenék előnyben.
„Egyáltalán nem látszik hogy az emberek a biztonságosabb alapok felé
fordulnának” – mondta az elemző. Ebből szerinte az következik, hogy még a mai
konzervatív alapnál is konzervatívabb, biztonságosabb befektetési politikájú
alap létrehozása felesleges. A nyugdíjspórolásról szóló törvény három, egymástól
eltérő befektetési politikát folytató alap létrehozását írja elő a
nyugdíjpénztárak számára. Az ügyfeleknek a nyugdíjkorhatár elérése előtt 15
évvel a kiegyensúlyozott, 7 évvel előtte pedig a konzervatív alapba kell
váltaniuk, hogy a megtakarításuk értékét ne befolyásolják a részvénypiac
időszakos kilengései. (-lpj)
