Juraj Karpiš z INESS poskytol dňa 25.6. 2010
rozhovor pre Új Szó ohľadom programových téz budúcej vlády týkajúcich sa sociálneho
systému a trhu práce.
Az új kormánykoalíció által kidolgozott tézisek, melyek majd
a kormányprogram alapját képezik, sok pontban visszatérnek a két
Dzurinda-kormány programjához. Az egészségügy területén például be akarják
fejezni azokat a reformokat, amelyeket Rudolf Zajac akkori miniszter elkezdett.
Szociális területen szintén visszatérnének „régi önmagukhoz“, ám enyhébb
formában.
Juraj Karpiš, az INESS gazdaságkutató intézet elemzője
szerint a programtézisek szociális részére vonatkozó pontjaiban jobboldali és
baloldalielemekis találhatók.„Úgy tűnik, sokkal kevésbé radikális, mint
amennyire radikálisak voltak a két Dzurinda-kormány által hozott megszorító
intézkedések. Ennek nyilván az az oka, hogy jelen pillanatban nincs szükség
olyan mértékű megszorításokra, mint amilyeneket meg kellett hozni 1998 után.
Ezért van az, hogy találhatók a programban kifejezetten népszerű intézkedések
is. Vannak természetesen olyanok is, amelyek majd nem mindenkinek nyerik el a tetszését“
– mondta lapunknak a munka-, szociális- és családügyi minisztériumot érintő
programpontokról agazdasági szakértő. A kevésbé népszerűek közé fog tartozni
feltehetően az egyik sarkalatos pont, a munkatörvénykönyv módosítása. A leendő
kormány vissza akar térni a 2006 előtti állapothoz. A Fico-kormány azért
módosította az akkori jogszabályt, hogy úgymond jobban védje az alkalmazottak
érdekeit. „Lehet, hogy az alkalmazottak érdekeit valóban jobban védték, de
olyan áron, hogy mások egyszerűen nem jutottak munkához. Vagyis lényegében ez a
munkaerőpiacra volt negatív hatással. Az új kormány a törvény
módosításávalcsökkenthetiamunkanélküliséget“ – véli Karpiš. A törvénymódosítás
alapján kisebb lenne a szakszervezetek jogköre, s csökkennének a munkaadó költségei
is, azáltal, hogy megszűnik a felmondás és a végkielégítés egyidejűsége – vagy
végkielégítésre, vagy a felmondási idő kitöltésére lesz jogosult az elbocsátott
munkaerő, szemben a mostani helyzettel, amikor mindkettőre jogosult. A
munkapiac stabilizálásának egyik fontoselemelehet,hogyakormány motiválná a
munkaadókata hosszú ideje munka nélkül lévők alkalmazására úgy, hogy egy
ideignemkelleneutánukjárulékot fizetni.
Nyugdíjak Feltehetően nem lesz népszerű a nyugdíjvalorizáció
mértékének csökkentéséről szóló javaslat sem. Ez így ugyan nem szerepel a
tézisek között, ott csak annyi áll, hogy „megvizsgáljuk és átértékeljük a
nyugdíjak valorizációját azzal a céllal, hogy növeljük a szolidaritást és
eltávolítsuk a diszkriminációt.“ Juraj Karpiš gazdasági elemző szerint ez
viszont azt jelenti, hogy mivel a Szociális Biztosító súlyos gondokkal küzd, a
nyugdíjrendszer első, állami pillére veszélyeztetett, így a kormány
valószínűleg kénytelen lesz átértékelni a nyugdíjak valorizációját, úgy, hogy
azok az eddiginél lassabb mértékben emelkedjenek. Bevezetné viszont a garantált
minimális nyugdíj intézményét -azaz a legkisebb nyugdíj a létminimum összegének
felelne meg. A nyugdíjrendszer második pillére visszatérne „eredeti“ állapotába
-nem félévenként, hanem ötévenként értékelnék felül a hozamokat. Ezáltal-noha a
befektetés nagyobb kockázattal is járhat -, az eddiginél sokkal nagyobb hozamra
is szert lehet tenni. Ami még lényeges: a pályakezdők számára ismét kötelező
lenne a belépés a második pillérbe. Az állami- és közigazgatásban dolgozók, a
választott funkció kivételével, nem dolgozhatnának a nyugdíj mellett – tehát a
mostani helyzettel szemben vagy nyugdíjat kapnak,vagydolgoznak.
Gyereket nevelők
Az új kormány lehetővé kívánja tenni, hogy a
gyermekgondozási szabadságon lévő szülő a gyes mellett is dolgozhasson. Az új
kabinet rugalmasabbá tenné a gyermekgondozási szabadság idejét – a törvény
szerint járó három évet nem kellene egy szakaszban kivenni, hanem „több
tételben“ is lehetséges lenne. Azadóbónusz a gyermek hat éves koráig 100
százalékos lenne, ez azonban az állami költségvetés és a járulékbónusz
bevezetésétől függ – ha ugyanis az SaS által szorgalmazott járulékbónuszt
bevezetik, akkor megszűnnek az adókedvezmények is. A különböző családtámogatási
kedvezmények – családi pótlék stb. -ahhoz lennének kötve, hogy a szülő
rendszeresen gondoskodjon a gyermekről – részletek azonban még ennél a pontnál
sem ismertek.
Bevezetné a kormány az ún. mikroóvodák intézményét – nem
részletezi, mit jelent ez, de az SDKÚnak volt olyan elképzelése, mely szerint
például egy gyesen lévő anyuka a saját gyermeke mellett vigyázhatna még
három-négy kisgyermekre, s ezért fizetést kapna.
Egészségügy
A felálló új kormány véghez akarja vinni a 2006 előtt
elkezdett reformokat, melyeket a Fico-kabinet leállított. Például a kórházak
részvénytársaságokká alakítását. Tomáš Szalay, az Egészségpolitikai Intézet
(HPI) munkatársa szerint ez gazdaságosabb vezetését eredményez, a
tulajdonviszonyok legáttekinthetőbb, legtisztább formája.
A koalíció egyenjogúsítani akarja a kórházak
finanszírozását, nem tartható ugyanis a jelenlegi gyakorlat, amikor is például
ugyanazon műtétért egy egyetemi kórház jóval több pénzt kap, mint egy járási
intézmény. Tomáš Szalay szerint így végre megszűnik bizonyos kórházak diszkriminációja,
az igényesebb beavatkozásokat pedig jobban megfizetik.
A koalíció be akarja vezetni a nyugdíjasok és az
egészségkárosodottak számára a „gyógyszerfizetési plafont“ – azaz a
gyógyszerekért csak egy meghatározott összeget fizetnének, ami ennél magasabb,
azt már az egészségbiztosító térítené. Javítanák a súlyos betegek házi
gondozásnak körülményeit – hogy hogyan, azt nem részletezik.
Nem ismertek egyelőre annak a részletei sem, hogy mit jelent
az azon felnőtt lakosság számára bevezetendő bónusz, akik nem vették igénybe az
egészségügyi ellátást. Az egészségbiztosítók újra szabadon dönthetnek saját
nyereségük felhasználásáról – a Ficokormány kötelezővé tette, hogy a biztosítók
visszaforgassák a nyereségüket az egészségügybe.
A kormány meghatározza, mely az az alapvető egészségügyi
ellátások csoportja, amelyet a közkiadásokból mindenki számára alanyi jogon,
egyenlő mértékben téríteni kell. Az új kabinet egyszerűbbé tenné az
egészségügyi szolgáltatást nyújtó új intézmények működésének megkezdését. Az
egészségbiztosítók évente egyszer kötelezően elküldik az ügyfeleknek az igénybe
vett egészségügyi ellátás után a biztosító által fizetett térítés kimutatását.
Ami pedig azonnal érezhető lesz a lakosság számára, mivel meghozatala nem jár
sem költséggel, sem adminisztrációval: megszüntetik az orvosi beutalókat –
vagyis a szakorvosi vizsgálathoz nem lesz szükség a körzeti orvos beutalójára,
egyenesen a specialistához fordulhatunk.
A HPI szerint viszont a tézisek közül hiányzik néhány fontos
tennivaló, elsősorban az, hogy az Általános Egészségbiztosítót 3-4 kisebb
részre osszák, majd nemzetközi versenypályázat útján privatizálják. A biztosító
ugyanis rendkívül magas koncentrációban van jelen a piacon, ez pedig a szabad
verseny elveit sérti, véli az Egészségpolitikai Intézet.
Sándor Renáta
