Juraj Karpiš z INESS pre Új Szó dňa 28.7. 2010
komentoval predložené návrhy obsiahnuté v Programovom vyhlásení vlády,
ktoré prenikli pre zverejnením oficiálneho materiálu na verejnosť.
Pozsony. Kevés érdemi változást tartalmaz a körvonalazódó
kormányprogram, melynek valamennyi részlete feltehetően csak ma, a kormányülés
után lesz ismert. Gyökeres módosítások egyelőre csak szociális téren
körvonalazódnak, ezért elemzők jellegében inkább balodalinak, mint
jobboldalinak tartják a kabinet koncepcióját.
SÁNDOR RENÁTA
Néhány nappal ezelőtt még arról szóltak a sajtóhírek, hogy
elképzelhető a nyugdíjkorhatár emelése, s megváltozik a nyugdíjrendszer második
pillérébe fizetendő járulékok aránya is. Ezzel szemben a hétfő éjjeli koalíciós
tanácson jóváhagyott kormányprogram-tervezet szerint a Fico-kormány
intézkedéseihez képest nem sok minden változik. Nem emelkedik a
nyugdíjkorhatár, s a második pillérbe fizetendő járulékok aránya is marad a
jelenlegi szinten. „A kormányprogram felelős az állampolgárokkal szemben,
felelősen reagál a gazdasági válságra és a közpénzek állapotára, valamint a
polgárok helyzetére is” – mondta Iveta Radičová miniszterelnök a
kormányprogramról, amely elemzők szerint jellegében inkább baloldali, mint
jobboldali. Még a Demokratikus Baloldal Pártja (SDĽ) is örömét fejezte ki
afölött, hogy „a jobbközép pártok kormánya úgy döntött, baloldali programot
képvisel.”
Juraj Karpiš, az INESS gazdaságkutató intézet elemzője
szerint azonban a nyugdíjkorhatárt előbb-utóbb emelni kell. „Erre egészen
egyszerűen demográfiai okok kényszerítik majd a szlovák kormányt. A kérdés csak
az, hogy ez majd valamikor a következő ciklus idején lesz-e realitás, vagy már
a Radičová-kormány meg meri-e hozni ezt a népszerűtlen, de elkerülhetetlen
döntést” – fejtette ki lapunknak Juraj Karpiš. Iveta Radičová indoklása szerint
2014-ig tart az átmeneti időszak, amikor már mindenki 62 évesen fog nyugdíjba
menni. A miniszterelnök szerint egy átmeneti időszakban nem lehet tovább emelni
a nyugdíjkorhatárt, ez ugyanis bonyodalmakat okozna.
Marad a második
pillér
Juraj Karpiš gazdasági elemző jónak tartja azt is, hogy a
második pillérbe fizetendő járulékok esetében marad a 9:9 százalékos arány.
Azaz a bérünk 18%-ának a fele marad az állami első pillérben, a másik fele
pedig a második pillérbe irányul a magán-nyugdíjszámlánkra. „Nem volna okos
dolog változtatni ezen az arányon, hiszen az embereknek akkor kevesebb
megtakarított pénzük lenne nyugdíjas éveikben” – véli Karpiš. Arra a
felvetésre, hogy így viszont a Szociális Biztosítónak továbbra is óriási hiánya
lesz, s egyre kevesebb pénz fog jutni a jelenlegi nyugdíjak kifizetésére, Juraj
Karpiš elmondta: a Szociális Biztosító csak úgy jöhet rendbe, ha a
nyugdíjrendszer első pillérét alapjaiban megváltoztatják. „Ezt viszont nem
szabad úgy megtenni, hogy közben a második pillérből veszünk el pénzeket,
vagyis lényegében a leendő nyugdíjasok megtakarításait rövidítjük meg” – mondta
Karpiš.
A kormány visszaállítja a 2005-ös kiinduló állapotot, azaz a
pályakezdőknek újra kötelező lesz belépniük a tőkepilléres rendszerbe. A másik
változás: a nyugdíjkezelő társaságoknak nem kell garantálniuk azt, hogy a
nyugdíjhozamoknak legalább akkoráknak kell lenniük, mint az állami első
pillérben. Alkotmánytörvényt akar hozni a kormány a második pillér
érinthetetlenségéről.
Jön a szuperbruttó
bér
Nagyon jelentős változás előtt áll a járulékrendszer. Ennek
egyik legfontosabb pontja az ún. szuperbruttó bér bevezetése. Ez azt jelenti,
hogy a munkáltató nem fizet majd az alkalmazottja után semmilyen társadalom- és
egészségbiztosítási járulékot, mivel ezt a pénzt is az alkalmazott kapja meg. A
járulékok ma a bruttó bér 35%-át teszik ki. Jozef Mihál munka, szociális- és
családügyi miniszter a Mladá fronta Dnes cseh napilapnak adott interjújában
példaként kifejtette: „Ha valakinek ma ezer euró a bruttó bére, a cége pedig
350 eurót fizet utána járulékként, akkor a jövőben a példaként vett alkalmazott
1350 eurót fog kapni, s maga fizeti ebből a járulékokat.” Juraj Karpiš
gazdasági elemző elmondta, a szuperbruttó bér előnye az, hogy az alkalmazott
centre pontosan tudni fogja, mennyit keres valójában, s mennyit fizet
járulékként. Hátránya technikai jellegű, az, hogy saját maga fizeti be a
járulékokat. Jozef Mihál miniszter szerint a járulékok a szuperbruttó bér
bevezetésével a felére csökkennének. Jövőre még csak a formális rész történik
meg, tehát a szuperbruttó bér bevezetése, amikor is a járulékot már csak az
alkalmazott fizeti, egyelőre a jelenlegi arányban. 2012-től viszont megtörténik
a járulékok csökkentése is, vagyis a jelenleginél magasabb nettó bére lesz majd
az alkalmazottnak.
A szociális téren várható változások mellett fontos
megemlíteni, hogy pénzügyi korlátok miatt várhatóan mégsem épül meg 2014-ig a
Pozsonyt Kassával összekötő autópálya, ami főleg a Zsolna környéki túl
költséges alagutak számlájára írható. A kormányprogram így is „színvonalas
összeköttetést” ígér az ország két legnagyobb városa között. Fordulatnak
számít, hogy eltekintenek a stratégiai vállalatok privatizálásától is
(leszámítva a ZSSK Cargo vasúti teherfuvarozó, továbbá a pozsonyi repülőtér
magánkézbe adását).
