K prijatým zmenám v zákone na ochranu pestovateľov, chovateľov a spracovateľov potravín proti sile reťazcov, sa pre Új Szó dňa 12.4. 2008 vyjadril Juraj Karpiš z INESS. Podľa neho sa záujmy veľkoobchodníkov prekrývajú so záujmami spotrebiteľov a obmedzovanie ich efektívneho fungovania môže priniesť zvýšenie konečných cien pre spotrebiteľa.
A 2009. január 1-jével hatályba lépő, a kereskedelmi
kapcsolatok aránytalan feltételeinek rendezéséről szóló törvény például
megszabja: a beszállítók az adott üzletlánc által értékesített termékeik éves
forgalmából legfeljebb 3 százalékig terjedő összeget kötelesek fizetni a
társaságnak. Ez a „díj” magában foglalja az ún. polcpénzt, a beszállító
termékeinek szórólapokon való feltüntetését és egyéb kiadásokat. Ha az
üzletlánc ennél nagyobb összeget követel, akkor 5 millió korona bírsággal
sújtható. Ha az értékesítő indokolatlanul eláll a beszállítóval kötött
szerződéstől, ha ok nélkül visszautasítja a már leszállított árut, esetleg a
terméket a beszerzési árnál olcsóbban kínálja – és erről a beszállítót nem
értesíti –, a pénzbírság 10 millió korona, ismételt esetben pedig 20 millió
korona is lehet.
A beszállítók, a szlovák agrárkamara, az élelmiszergyárak
támogatták a törvény elfogadását, viszont az áruházláncok elutasítják, mivel a
jogszabály szerintük durván korlátozza a kereskedelem és az árképzés
szabadságát, ami árfelhajtó tényező lehet. Emellett kizárólag az őstermelők és
a feldolgozók érdekeit védi, korlátozza a végkiárusításokat, akciós,
vevőcsalogató termékek forgalmazását. „Megfelelőek a jelenlegi törvényi és
intézményi keretek. Az új norma rontja a piaci feltételeket, nem
fogyasztóbarát, és végeredményben negatív hatású” – véli Pavol Konštiak, a
Szlovák Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szövetség elnöke, aki szerint a negatív
hatás nemcsak az élelmiszer-ágazatban, hanem az egész gazdaságban érződhet.
Gabriel Csollár, a COOP Jednota egyik vezetője úgy véli, a törvény a jelenlegi
formájában a hivatalnokok kezébe adná a hatalmat, a minisztériumi asztalok
mögött ülők értelmezésétől függne, mi a törvényes, és mi nem. Simon Zsolt volt
MKP-s agrárminiszter szerint az üzletláncok nagyon könnyen megtalálják a módját
annak, hogy megkerüljék a törvényt. Simon úgy látja, az új jogszabály hátrányos
helyzetbe hozza a szlovákiai termelőket, akik ezáltal veszítenek hazai piaci
részesedésükből. Juraj Karpiš, az INESS munkatársa szerint elképzelhető az
áremelkedés.
Az élelmiszergyártók merőben másként vélekednek a
helyzetről. Szerintük a jelenlegi állapot elfogadhatatlan, hiszen adataikból
kiderül, esetenként az áru értékének 18 százalékát kénytelenek különböző
illetékek formájában befizetni a forgalmazónak. „Vannak olyan társaságok,
amelyek a hosszabb távú szerződésekért is pénzt kérnek a termelőktől” – mondta
lapunknak Stanislav Nemec, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara
szóvivője. (s, č, só)
ÚJ SZÓ, 12.4. 2008
Vysmiaty výrobca – plačúci zákazník?
1. januára 2009 by mal vstúpiť do platnosti zákon
pojednávajúci o nerovných podmienkach v obchodných vzťahoch, ktorý napríklad
určuje, že dodávatelia budú odvádzať obchodným reťazcom maximálne 3 percentá z
ročného obratu z produktov, ktoré predali cez obchodný reťazec. Tento
„poplatok“ v podstate pokrýva peniaze za tovar v regáloch, to, že sa tovar
objaví na letákoch a ďalšie výdavky. Ak si obchodný reťazec nárokuje od dodávateľa
vyššiu položku, môže dostať až 5 miliónovou pokutu. Ak obchodný reťazec odstúpi
od zmluvy s dodávateľom bez vysvetlenia, bezdôvodne odmietne už doručený tovar
alebo ho ponúka za nižšiu cenu, ako ho nadobudol a neinformuje o tom
dodávateľa, pokuta obnáša 10 miliónov korún, v opakovaných prípadoch až do 20
miliónov korún.
Dodávatelia, Slovenská poľnohospodárska komora a výrobcovia
potravín podporujú prijatie tohto zákona, obchodné reťazce ho naopak odmietajú,
keďže takýto zákon by hrubo obmedzil slobodu tvorby cien a hospodárenia, čo
môže spôsobiť zvýšenie cien. Pričom chráni len
záujmy pestovateľov a spracovateľov, obmedzuje koncových predajcov a
prevádzkovateľov akciových ponúk a ponúk lákajúcich zákazníka. „ Súčasná platná
legislatíva je dostačujúca. Nová norma kazí podmienky trhu, nie je „priateľská“
k spotrebiteľovi a v konečnom dôsledku má negatívny dopad“- myslí si Pavol
Konštiak, Predseda Slovenskej obchodnej a priemyselnej komory, podľa ktorého
negatívny vplyv sa odrazí nielen v potravinovom priemysle, ale môže zasiahnuť
celé hospodárstvo. Gabriel Csollár, jeden z vedenia COOP Jednota, by zákon v
tejto podobe dal moc do rúk úradníkom, a čo je zákonné a čo nie , by záviselo
od ministerského úradníka. Podľa Zsolta
Simona, bývalého ministra poľnohospodárstva za SMK, obchodné reťazce veľmi ľahko
nájdu spôsob, ako obísť zákon. Simon to vidí tak, že nový zákon do nevýhodnej
pozície dostane slovenských výrobcov, ktorí stratia na účasti na domácom trhu. Podľa Juraja Karpiša z INESS sa dá očakávať
zvýšenie cien.
Výrobcovia potravín vo všeobecnosti vidia situáciu inak.
Podľa nich je súčasná situácia neprijateľná, veď z ich údajov vychádza, že v
niektorých prípadoch musia zaplatiť 18
percent z ceny výrobku na rôznorodé
položky predajcovi. „Existujú spoločnosti, ktoré si od výrobcov nárokujú
peniaze i za dlhodobé zmluvy“ – povedal Stanislav Nemec, hovorca Slovenskej
poľnohospodárskej a potravinovej komory.
ÚJ SZÓ, 12.4. 2008, preklad Ingrid N.
